Szia Zokni! Na lássuk, mibol maradtál ki: Tehát, 2005. február 12.-én 18-kor találkoztunk a Moszkvatéren, innét sétáltunk el a káplárba. A buli eleinte csendesnek indúlt, ennek apropója, hogy a Demót FoIstenunk Hermész 9-én leállította. Kérdezgettük egymást, vajon mi történhetett, de érdemben senki nem tudott mondani semmit se. Hermész pedig nem jött el. :((( Rendeléseinket leadva, lassan a hangulat is emelkedni kezdett. Tudod, nem hagyhattam ki, a jófajta búzasörök iszogatását. ;-))) A népek, kik eljöttek: Micros, Esofelho, Sztyuni, Serj, Nyuszika, Kági, Csibi, Fókuszpók, Vidor, Benjamin Taylor, Hóember, Bemegené és Szigra. Az elso sörök hamar lecsúsztak, s a természet szólított. A toalett meghitt hangulatában Esofelhovel beszélgetvén, kiderult, maholnap, 50 éves lesz. Annek aprobójából a bárpultnál kölcsönössen meghívtuk egymást. Asztalunkhoz visszatérvén, nem tarthattam magamban, közkincsé tettem eme örömteli eseményt. A hangulat ekkor már a tetore hágott. Nem is volt megállás; Fókusszal és Csibivel rendeltünk is egy pezsit, Esofelho nevéhez híven, majd megszakadt a meghatódástól, de rendes katona emberként, férfiassan állta az érzelmi hullámokat. ;-))) Természetessen, a fényképezo gépek és csoda telefonok vakuja bevilágította e kicsinyszegletét a demósok népes táborának. Szóval ment a nosztalgiázás, ciccelodés, tehát remekül buliztunk. Minnél jobban elore haladtunk az idoben, én annál többet ittam. ;-) Felfedeztem az itallapon a Becherovkát és mit ne mondjak, remek összeállítás a búzasörrel. ;-) Persze elérkezett az ido, hogy néhányan asztalt bontottak. Fájószívvel, de érzékeny búcsút vettünk egymástól. Aztán már csak a záróra tudott minket leállítani. Kilépvén a budapesti éjszakába, mindent jég borított; én spec kicsit dülöngélve csuszkáltam hazafelé. A vasárnapi ébredés után, jött a mail, újra van demo!!! Könyörgöm, kell ennél több egy demófüggonek? Egy remek buli s másnap lehet ismét játszani! Hát, kábé ennyi. Millió puszi, Lumbini